© Újszínház
Móricz Zsigmond színműve első látásra könnyed vígjátéknak tűnik, azonban szatirikus humorával túlmutat az egyszerű komédiákon. Megjelenik benne az erős társadalombírálat, -kritika, amit Móricz kellő finomsággal tár elénk. A történet egy kis faluban játszódik, ahol éppen bíróválasztás van készülőben. A falu bírája 33 éve tölti be hivatalát, szívesen szabadulna, csak hát az asszony… Felesége Sári, nemcsak saját férjét, de a falut is kénye-kedve szerint irányítja. Ám úgy tűnik, most emberére akadt! Megjelenik Pengő Kovács, aki igényt tartana a bírói székre. Ahogy ez egy vígjátéknál lenni szokott, a szerelem az, ami segít a probléma megoldásában. A két család gyermekei ugyanis egymásba szeretnek és szövetkeznek. Valakivel együtt, valaki mellett és valaki ellen.
Az Új Színház, ahogy mottójában is olvasható, klasszikus értékeket képvisel. Előszeretettel állítja színpadra magyar szerzők műveit vagy éppen mindenkori klasszikusokat. Móricz Zsigmond Sári bírója tökéletesen megfelel az „elvárásoknak”. A színház 2017. márciusában tűzte repertoárra a darabot, ami azóta is hangos közönségsikernek örvend.
© Újszínház
A bíró szerepét Ifj. Jászai László ölti magára estéről estére. Tipikus papucsférj. Valódi nevét meg sem tudjuk a darab során, mivel az egész falu csak Sári bíró néven csúfolja. Karakterének megfelelően teljesen „aláveti” magát felesége minden kérésének, akit Esztergályos Cecília alakít. A két színész között példás az összhang. Építkeznek egymásból, az érzelmeik valósak. Látszik, szeretnek együtt játszani, nem csak mímelik és biztos vagyok benne, hogy ebben nem csak a profizmus játszik szerepet. Valódi felnőtt kiadása e két karakter a darab másik meghatározó párjának, Jóskának és Lizinek. Almási Sándor és Orosz Csenge hol civakodnak, hol játszanak, de végtére is nagyon szerelmesek. Játékukban nincs manír, a bájosság belülről fakad. A pici poénokat megfelelően kijátsszák, ami nem feltétlenül csak a remek dramaturgia következménye. Csenge, ugyan még nagyon fiatal, (egyetemi hallgató) de nagy jövő vár rá a világot jelentő deszkákon. Fontos még kiemelni a Pengő Kovácsot alakító Szakács Tibort. Úgy hiszem, a darab során ő alkotta a tökéletes ellenpontját a Bírónak. Két férfi, két különböző helyzet. Egy, aki önszántából akar bíró lenni és egy, aki nem mer szembe menni hites felesége akaratával. A mai társadalomban is jól elkülöníthető a két férjtípus. Kisebb szerepekben látható volt Fehérvári Péter, Pikali Gerda, Török Sára, Bordán Irén, Vass György, Incze József, Nagy Zoltán, Tóth Tamás, Jánosi Dávid, Szarvas Attila, Kazári András. Külön szeretném kiemelni a Pistát alakító kisfiút, Csontos Pétert. A színház világa egy ilyen csöppség számára mindig mágikus hatással van. Azonban Péter felnőtteket meghazudtoló precizitással, odafigyeléssel, pontossággal állt a színpadon. (De biztos vagyok benne, hogy a másik szereposztásban látható Jánoska Márk sem teszi ezt másképp.)
© Újszínház
Nagy Viktor rendezett már zenés darabot, prózát, nagy drámát. Úgy gondolom, az Új Színház Sári bíróját büszkén emlegetheti élete végéig. Hű maradt Móriczhoz, ami egy népszínműnél igenis fontos. Külön köszönet érte, hogy meghagyta az ízes tájszólást, minden nehézségével együtt és nem akarta szájbarágósan érthetővé tenni az előadást. Néha talán koncentrálni kellett, hogy a néző megértsen minden párbeszédet, de ez is csak az előnyére vált a darabnak, mint ahogy az egyszerű díszlet is.
Számomra két típusú színház létezik. Van az a színház, ahol minden csillog villog, kapkodom a fejem a különböző technikai megoldásokon és van a másik, egyszerű nem túlzó szinte csak a szöveggel és a színészi játékkal ható színház. A Sári bíró ez utóbbi kategóriába tartozik. mégis azt tudom mondani, hogy a hatás vetekszik néhány túldíszített, lila ködben úszó parádétól. Nem akar kápráztatni, csak mesélni.
Ha tetszett a cikk és szeretnél még hasonlót olvasni tőlünk, nyomj egy lájkot a Facebook oldalra, hogy ne maradj le semmiről! ;)
