Weskó

Harry Potter neonáciként hirdeti a fehér erőt - Kritika

2017. május 24. 13:00 - Molnár Balázs L.

tablet_imperium-movie-actor-wallpaper.jpg

 Bizony, Daniel Radcliffe a szemünk előtt cseperedett fel Harry Pottertként, a szériának vége lett, majd neki is tovább kellett állnia. Azonban továbbra is mindenki Harry Potterként emlékszik szegényre és ezt leküzdenie nem volt egyszerű. Nálam ez a film hozta el azt a pillanatot, amikor már tényleg egy, a karaktertől különálló színésszel van dolgunk. Nem is akármilyennel. Pedig a 2011-ben véget ért sorozat után, már szerepelt olyan filmekben mint a Kész katasztrófa, A fekete ruhás nő vagy a Szemfényvesztők második részében. Nem is húzom az időt, nézzük miért érdemes megnézni az Imperiumot.

Srácok! Ha tetszik a cikk, dobj egy lájkot a Facebook oldalamra, ezzel tudod támogatni a munkám. Semmi mást nem kérek cserébe. :)

Az alap sztorija a filmnek az, hogy Nate Foster egy FBI ügynök, akinek azt a küldetés szabták ki, hogy épüljön be az amerikai neonáci csoportokba és derítse ki, hol és mire akarják felhasználni a megszerzett céziumot. Ezért pedig a lehető legtöbb dolgot megtesz, a horogkeresztes tetováláson át, egészen az utcán vonuló karlendítésekkel teletűzdelt csoport tagjaként hirdetni a fehér felsőbbséget. A film igyekszik gyorsan és a lehető legjobban bevinni minket ezeknek a csoportoknak a mindennapjaiba, illetve arra is szeretné felhívni a figyelmet, hogy bizony nem mindegyik neonáci egy állat. Ahogy pedig Daniel Radcliffe hozza a karaktert, az azért kimagasló volt a filmben. A karaktere fejlődés teljes mértékben a helyén volt, a kis megszeppent FBI ügynökből ahogy neonáci katonába öröm volt nézni. Volt benne bizonytalanság, félelem még is látszott rajta, tényleg együtt érez ezekkel a srácokkal, persze sosem felejtette el, miért is van ott. Viszont rajta kívül ez a film nem nagy szám, egyáltalán nem. Sőt, sokkal több volt ebben, habár elvileg igaz történet alapján forgatták, ezért lehetett ennyire lapos. Talán nem is kellett volna pörgősebb legyen, de talán nekem a csúcspont kevés volt, csalódást keltett, ha ott kicsit jobban kiszínezik, illetve továbbviszik a történetet, akkor itt most ódákat zengenék a filmről, akkor is, ha a témája olyan, amilyen.

57ab60de0c487_image.jpg

 Igyekezett hűen ábrázolni a neonáci csoportokat, az indokaikat, a tetteik mozgatórugóját, emellett azt is bemutatta, hogy vannak olyan haszonemberek, akik csupán az ilyen elvakult híveket felhasználva próbálnak nyereséget kovácsolni. Viszont nagyon összecsapott volt, ők itt a neonácik, ők itt a nem neonácik és kész. Mehet a film. Természetesen nem ér fel egy Amerikai História X-hez, sőt még a kanyarban sincs, azonban betekinthetünk egy picit az ő mindennapi életükbe, megtudhatjuk mi vezérli őket, mi alapján választották ezt az életformát, miért képviselik azt, amit. Hiába a többi színész kevésbé értékelhető megmozdulásaihoz, hiába maga a film gyengébb kivitelezéséhez, elérte a célját. Elérte, hogy gondolkozzam rajta. Ez pedig talán a legfontosabb. Hogy ne csak nézzünk egy filmet, hanem lássuk is. Nem eresztem most bőlére, úgy is arra vagy kíváncsi, megéri-e megnézni az Imperiumot. Szóval összességében egy átlagos filmet kapunk, a cselekmény sem egy nagy szám, azonban Daniel Radcliffe meglepően jó alakítása, illetve maga a téma amit beakar mutatni a film - főleg ha nyitott vagy rá -, mindenképpen egy érdekesé alkotássá teszi az Imperiumot.

Nézhető, leginkább Potter miatt

70%

 Ha tetszett a cikkem, és szeretnéd támogatni a munkám, kérlek dobj egy lájkot a  Facebook oldalamra,  esetleg oszd meg, kommentben pedig jöhet a vélemény. :)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://wesko.blog.hu/api/trackback/id/tr9112536623

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása