Na ez is megvolt. Kaptunk egy újabb rebootot, viszont azt hiszem, most már jó kezekbe került Pókember sorsa. Teljesen új a koncepció, kaptunk egy fiatalabb Peter Parkert és egy kis ráncfelvarráson is átesett May nénit. Uh de még milyen May néni. Jött a megszokott Marvel film érzés, aztán a végén pedig jött a viszonylag elégedetten távozás. Hálisten' a karakter és történet szempontjából nem kezdték el újból felépíteni Pókember karakterét, hanem rögtön belevágtak a közepébe, amikor már tisztában volt a képességével, így rögtön beleugorhattunk az izgalmakba. Ellenben aki új felszálló lenne a Marvel vonatra, nekik azért a sztori haladtával pár mondatban tisztázták azért, hogy miképpen és hogyan lett az, aki.

 Először átlagos gimnazista kis srácot láthattuk, illetve Pókemberként is még csak ilyen piti rablásokkal foglalkozott, majd amikor egy házibuliban volt, a távolban egy robbantást látott, itt pedig kapcsolt rögtön az érzéke, hogy neki bizony be kell avatkoznia. Itt jön képbe Michael Keaton, aki másodjára is Birdman-t játszott, aki éppen a Stark toronyból maradt hulladékot hívatott eltakarítani. Azonban találnak a hulladék között űrbéli technológiás erőforrást, amiből később Keatonék elképesztő pusztításra képes fegyvereket készítenek, majd eladásra kínálják. A Halálos iram óta ugye tudjuk milyen fontos a család, itt a főgonosz motivációja volt a család, amiért elképesztő erejű pusztító fegyvereket gyártott és adott el bűnözőknek. Mondjuk simán dokkmunkásként is elláthatta volna a családját, de ne menjünk bele. Csoda, hogy Vin Diesel nem cameozott egyet. Külön tetszett, hogy Tom Hollanddal sikerült a karaktert is esetlennek, visszahúzódónak beállítani, ami jól állt neki. Michael Keaton kisujjból kirázta a gonosz szerepet, Marisa Tomei pedig az évtizedekkel fiatalabb May nénit.

Uh de milyen is az a May néni.. Azt hiszem, valahol mélyen mindenki ilyen nénikét szeretne, ezt pedig ki is használják a filmben azért, írtak is rá poénokat, illetve azért ahogy mondani szokták, jelenlétével emelte az est színvonalát. Robert Downey Jr. pedig hozza a pofátlanul laza, vagány, nem törődőm, de valahol mégis gondoskodó Tony Starkot. Az Audi pedig felvonultatta az idei autókollekcióját, láttuk az új R8-ast, illetve a TT-nek is csináltak egy kis reklámot. Az egyik legnagyobb bajom pedig az volt, hogy a Marvel egyszerűen nem tud normális zenéket rakni a filmjei alá. Kivételt képez a Galaxis örzői. Pedig nagyon sokat dobna egy ütős soundtrack egy-egy filmjükön. Néha azt érzem a filmjeiknél, hogy valami mindig hiányzik. Nincs az az átütés, amire azt mondhatnám hogy igen, erről van szó. Talán úgy írhatnám le ezt az érzést, mint amikor eszméletlenül kell tüsszentened, és már majdnem, már majdnem sikerül is, aztán mégse. Borzasztó érzés. Összességében azért ez egy jó kezdés volt Pókembernek, aranyos volt, befogadható és néhol még vicces is. Legalábbis mindenképp jobban megy a viccelődés a Marvelnak, mint a DC-nek. Mindenképpen megéri rá beülni, csalódni biztosan nem fogunk az új Pókemberben, viszont nagyon magasra se tegyük a lécet.

Kezdésnek jó

75%

   Ha tetszett a cikkem, és szeretnéd támogatni a munkám, kérlek dobj egy lájkot a  Facebook oldalamra,  esetleg oszd meg, kommentben pedig jöhet a vélemény. :)